Világ

Két évszázad után az első kivégzés?

Kollektíva szerkesztőség · 2026. 09. 30. · 2 perc olvasás

Az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította Christa Pike kegyelmi kérvényét, így kétszáz év után ő lehet az első nő, akit kivégeznek Tennessee államban. Az ügy rávilágít az amerikai igazságszolgáltatás évtizedes vitáira és a halálbüntetés rendszerszintű kérdéseire.

A Telex beszámolója szerint a tennesseei kormányzó után az amerikai legfelsőbb bíróság is elutasította a halálra ítélt Christa Pike kegyelmi kérvényét, ezzel pedig elhárultak a jogi akadályok a szerda délelőttre kitűzött kivégzés elől. A most ötvenéves nő ügyvédei az utolsó pillanatban fordultak a testülethez, de a határozat pecsétet ütött a sorsára.

Az események gyökerei 1995-be nyúlnak vissza, amikor a tizennyolc éves Pike akkori barátjával, a tizenhét éves Tadaryl Shipp-pel együtt megverte, megkínozta és meggyilkolta a tizenkilenc éves Colleen Slemmert. A fiatalokat egy veszélyeztetett fiatalok számára szervezett képzési program hozta össze, a gyilkosság indítéka pedig féltékenység volt, mivel Pike azzal vádolta Slemmert, hogy el akarta csábítani a barátját. A bűntény után a hatóságok megállapították, hogy a tettesek különös kegyetlenséggel jártak el.

Az azóta eltelt évtizedekben a jogi képviselők és az ENSZ emberi jogi szakértői is többször megpróbálták elérni az ítélet megváltoztatását. A védelem azzal érvelt, hogy a nő gyerekkorát súlyos fizikai, szexuális és érzelmi bántalmazás, valamint elhanyagolás jellemezte, ami miatt kezeletlen poszttraumás stressz-szindrómában szenvedett. Egy 2021-es börtönbeli vizsgálat során ráadásul bipoláris zavarral is diagnosztizálták, ami a szakértők szerint befolyásolhatta a cselekmény idején a tettei következményeinek felmérését.

A bíróságok azonban a korábbi eljárások során rendre elutasították ezeket az enyhítési kérelmeket. Az érvelésekben elhangzott, hogy a per során az esküdtek már hallottak a vádlott nehéz családi hátteréről a rokonok vallomásaiból, a később diagnosztizált mentális betegségek pedig nem mentik fel a felelősség alól. A tennesseei Legfelsőbb Bíróság tavaly úgy határozott, nincs alap a büntetés módosítására, és 2026. szeptember 30-ára tűzte ki a dátumot.

Az Egyesült Államokban a nők kivégzése kifejezetten ritka statisztikai jelenség. Az 1970-es évek óta összesen tizennyolc nőt végeztek ki az országban, miközben a férfiak esetében ez a szám ezernél is több, ami sajátos kontextust ad a tennesseei esetnek.

Az olvasó számára ez az ügy nem csupán egy kirívó bűnügyet mutat be, hanem felszínre hozza a fiatalkorban elkövetett súlyos bűncselekmények, a gyermekkori trauma és a felnőttkori felelősségvállalás bonyolult jogi összefonódásait. A halálbüntetés etikai és jogi kérdései továbbra is éles vitákat generálnak a tengerentúlon, különösen akkor, amikor a védelem a vádlott saját korábbi áldozatstátuszára hivatkozik.