Közélet

Kiderült, miről tárgyalt zárt ajtók mögött Orbán

Kollektíva szerkesztőség · 2026. 09. 30. · 2 perc olvasás

Szerdán nyilvánosságra hozta a kormány a második Orbán-kabinet 2010-es üléseinek hivatalos összefoglalóit, amelyek részletesen bemutatják a hatalomátvétel utáni első hónapok kulisszatitkait. A dokumentumok feltárják a magánnyugdíjpénztárak államosításának előkészítését, az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését és a legfelsőbb vezetők hatalomfelfogását.

A hvg.hu és a Telex beszámolója szerint a kormány szerda reggel közzétette a második Orbán-kormány 2010. májusa és decembere között tartott üléseinek jegyzőkönyveit és összefoglalóit. A kabinet tájékoztatása alapján az állampolgároknak évek múltán is joguk van megismerni a korábbi döntések hátterét, így a nemzetbiztonsági átvilágítások lezárultával az elkövetkező hónapokban a későbbi évek anyagai is felkerülnek az internetre.

A friss iratok közvetlen rálátást adnak arra, milyen témák uralták a kabinetasztalt 2010-ben. A miniszterek intenzíven készítették elő a magánnyugdíjpénztárak államosítását, vitáztak az Alkotmánybíróság döntési hatásköreinek szűkítéséről, miközben az asztalon feküdt Balog Zoltán romaügyi stratégiája, a 2011-es európai uniós elnökség menetrendje, valamint a súlyos környezeti károkat okozó ajkai vörösiszap-katasztrófa kezelése is.

Az iratcsomó egyik legemlékezetesebb részlete a 2010. augusztus 11-i üléshez kötődik, amelyen a frissen hivatalba lépett köztársasági elnök, Schmitt Pál is megjelent. Orbán Viktor ekkor egyértelművé tette az államfői pozícióhoz fűződő elvárásait: kijelentette, hogy a köztársasági elnök nem képez ellensúlyt a végrehajtó hatalommal szemben, hanem az elnök és a kormánytagok közösen őrzik az alkotmányt, miközben személyes kapcsolattartást és folyamatos tájékoztatást kért a miniszterektől.

Közben a kormány az elmúlt másfél évtized egyéb zárt döntéseiről is igyekszik lerántani a leplet: alig egy nappal korábban tették elérhetővé a 2010 és 2026 között hozott úgynevezett 2000-es számozású határozatok címlistáját. Ezek olyan nem nyilvános döntések, amelyek nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, és amelyekből tizenhat év alatt összesen 3598 darab született állami feladatok kijelölésére, illetve kiemelt beruházási támogatások odaítélésére.

A nem nyilvános határozatok száma a második Orbán-kormány kezdeti évi 10–20 darabjáról 2014-re 33-ra nőtt, majd a koronavírus-járvány idején érte el a csúcsot: 2021-ben 679, míg 2023-ban 635 ilyen határozat készült. Ezekből az derül ki, hogy 2020 után egyedi döntésekkel finanszíroztak cégeket és szervezeteket, többek között a gödi Samsung-gyárat és a csádi katonai missziót is. Bár a határozatok pontos szövege továbbra sem hozzáférhető, a címek nyilvánossá váltak, és a kabinet ígérete szerint a korábbi kormányülések részleteit is folyamatosan megismerheti a nyilvánosság.