Tech & Tudomány
Olaszországi nyaralás közben érte a Nobel-díj a fénnyel irányítható agysejtek atyját
Meglepetéssel fogadta a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat Georg Nagel kutató, akit a kék fénnyel vezérelhető idegsejtek feltárásáért tüntettek ki társaival.
ⓘ
Fotó: Bd008 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0Röviden
- Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
- A díjazott optogenetikai eljárás fénnyel teszi lehetővé az idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását.
- A módszer alapját egy egysejtű algában felfedezett fehérje, a channelrhodopsin adta.
- Georg Nagel nápolyi tartózkodása közben értesült a svédországi elismerésről.
Hétfőn jelentették be a svédországi Karolinska Intézet orvosi egyetemének Nobel-bizottságában, hogy az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három kutatónak ítélik oda. Az elismerést a 73 éves német Georg Nagel, a Würzburgi Egyetem kutatója, társa, a 71 éves német Peter Hegemann, a Berlini Humboldt Egyetem professzora, valamint az 54 éves amerikai Karl Deisseroth, a Howard Hughes Orvostudományi Intézet és a Stanford Egyetem kutatója kapta.
Az optogenetika olyan módszer, amely fénnyel vezérelt ioncsatornák segítségével teszi lehetővé az egyes idegsejtek célzott vizsgálatát és aktivitásának be- vagy kikapcsolását az élő agyban. A felfedezés azután kezdődött, hogy Hegemann és Nagel egy egysejtű algában felfedezett egy új fehérjét, a channelrhodopsint. Ezt a fehérjét kék fénnyel megvilágítva olyan csatorna nyílik meg, amelyen keresztül ionok áramlanak a sejtbe, elektromos impulzusokat hozva létre. Deisseroth ezt követően patkányok és egerek idegsejtjeibe juttatta be a fehérje génjét, sikeresen idegi jeleket kiváltva a kék fény segítségével.
„Az optogenetika lehetőséget arra, hogy az agyat olyan módon térképezzük fel, amiről korábban csak álmodhattunk”– Per Svenningsson, a fiziológiai-orvostudományi Nobel-bizottság elnöke
Georg Nagelt az olaszországi hegyekben érte a hír, mivel nyugdíjasként olasz feleségének szülővárosában, Nápolyban töltik a hideg évszakokat. A Nobel-díj honlapjának adott telefonos interjújában elmondta, hogy meglepte az elismerés, mivel véleménye szerint még korai volt díjazni az eljárást, amely eddig csupán egyetlen páciensen segített.
A svédországi Karolinska Intézet indoklása szerint a kutatók eredményei jelentősen hozzájárultak az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák összefüggéseinek megértéséhez, a módszert pedig ma már világszerte használják a laboratóriumokban az agy rejtélyeinek feltárására.
