Tech & Tudomány
Hogyan irányíthatók kék fénnyel az emlékek és az érzelmek?
Előzetes információk szerint három kutató kapta megosztva a 2026-os fiziológiai és orvosi Nobel-díjat az optogenetikai módszer kidolgozásáért. A felfedezés fénnyel vezérelhető ioncsatornák segítségével teszi lehetővé az idegsejtek célzott vizsgálatát.
ⓘ
Fotó: qimono / Pixabay, Pixabay LicenseRöviden
- Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta megosztva az elismerést Stockholmban.
- A módszer alapja egy egysejtű algából felfedezett fehérje, a channelrhodopsin.
- A technika segítségével kék fénnyel kapcsolhatók ki és be az élő idegsejtek.
- Az optogenetika új lehetőségeket nyitott a neurológiai betegségek és a látássérülések gyógyításában.
Hétfő délelőtt a stockholmi Karolinska Intézetben bejelentették, hogy előzetes információk szerint a 2026-os fiziológiai és orvosi Nobel-díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta megosztva. A tudományos világ legrangosabb elismerését a fény által vezérelt ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos áttörő felfedezéseikért nyerték el.
„Az optogenetika olyan lehetőségeket kínál az agy feltérképezésére, amelyekről korábban csak álmodhattunk”– Per Svenningsson, a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-bizottság elnöke
Az emberi agy pontos működése évszázadok óta rejtély a tudomány számára, mivel a korábbi módszerekkel – mint az agyterületek elektromos ingerlése vagy inaktiválása – nem lehetett pontos ok-okozati összefüggéseket bizonyítani. Mivel minden agyterületen sokféle idegsejt található, korábban lehetetlen volt ezeket egyenként vagy típusonként célzottan ki- és bekapcsolni.
A díjazott kutatók ezt a korlátot küzdötték le. A munka Peter Hegemann kíváncsiságával indult, aki azt vizsgálta, hogy a Chlamydomonas nevű egysejtű alga hogyan képes a fény felé úszni. Hegemann és Georg Nagel a 2000-es évek elején fedezték fel a sejtmembránon elhelyezkedő channelrhodopsin nevű fehérjét, amely kék fény hatására ioncsatornát nyit meg, így töltéssel rendelkező ionok áramolnak a sejtbe, elektromos impulzust hozva létre.
Karl Deisseroth ezt követően óriási lépést tett: a fehérje génjét rágcsálók idegsejtjeibe juttatta, majd 2005-ben publikálta, hogy sikeresen váltott ki idegi jelet kék fény segítségével. Két évvel később ezt a fénnyel működő kapcsolót már élő egerek agysejteiben is sikerült működőképesnek tennie.
Az optogenetika ma egy olyan modern biológiai és idegtudományi eljárás, amely fényérzékeny fehérjék segítségével szabályozza a sejteket. A klinikai orvoslásban a technológiát már arra is használják, hogy megpróbálják visszaadni a látássérültek látását, miközben a kutatók a segítségével a neurológiai és pszichiátriai betegségek hátterében álló idegi hálózatokat térképezik fel.
