Tech & Tudomány

Jégbe rejtett érzékelőkkel nyomozza az űrből érkező jeleket a friss Nobel-díjas

Kollektíva szerkesztőség · 2026. 10. 06. · 2 perc olvasás

Francis Halzen amerikai részecskefizikus kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat a neutrínókutatásban elért áttörő eredményeiért. A kutató nevéhez fűződik az Antarktiszon működő IceCube obszervatórium megálmodása, amely a világűr legrejtélyesebb részecskéit vizsgálja.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Francis Halzennek ítélte oda a fizikai Nobel-díjat a neutrínókutatásban végzett úttörő munkájáért. Az amerikai asztrofizikus már 1988-ban felvetette, hogy a Déli-sark vastag és stabil gleccserjege kiválóan alkalmas lehet a nehezen megfogható elemi részecskék kimutatására.

Az elismerést érő IceCube Neutrino Observatory egy rendkívül szokatlan csillagászati műszer: a jégtömbbe süllyesztett fényérzékelő szenzorokkal hálózza be az egy köbkilométernyi területi egységet. A berendezés a neutrínók – a mindenen akadálytalanul áthaladó, elektromosan semleges, parányi részecskék – és az atommagok ritka ütközései során fellépő Cserenkov-sugárzást, vagyis apró fényfelvillanásokat figyeli.

A neutrínók azért bírnak kiemelkedő jelentőséggel a csillagászat számára, mert a Földre érkezve irányváltoztatás vagy energiaveszteség nélkül jutnak át a kozmoszon, így teljesen tiszta információkat hordoznak a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamatairól. Ahhoz azonban, hogy ezeket a ritka kölcsönhatásokat egyáltalán észlelni lehessen, hatalmas térfogatú átlátszó közegre volt szükség.

A nagyszabású projekt elődjeként az AMANDA elnevezésű rendszert is tesztelték, ám Halzen hamar rájött, hogy a kisebb szenzorhálózatok nem elegendőek. Az IceCube megépítése végül befejeződött, a kutatók pedig azóta a Naprendszeren kívülről érkező neutrínók megfigyelésével folyamatosan új részleteket tárnak fel a kozmikus jelenségekről.