Pénzvilág

Megvan a pontos terv a magyar euróbevezetésre

Kollektíva szerkesztőség · · 2 perc olvasás

Pontos menetrendet vázolt fel a Magyar Nemzeti Bank az euró bevezetésére, amely 2032 januárját jelöli meg céldátumként. A jegybank alelnöke szerint a sikerhez elengedhetetlen a középtávú makrogazdasági konvergenciaterv hitelessége.

banknotes, currency, finance, euro, investment, inflation, loan, corruption, bribes, money, wealth, cash, business, savings, euro, money, money, money, money, money
ⓘFotó: fotoblend / Pixabay, Pixabay License

Röviden

  • A Portfolio Back to Europe konferenciáján hangzott el a 2032-es euróbevezetési céldátum.
  • A tervek szerint az ERM II árfolyam-mechanizmusba 2029-ben léphet be Magyarország.
  • A jegybank szeptemberben 2,5 százalékra mérsékelte a hivatalos inflációs célt.
  • A hazai fizetőeszköz szabadon lebegő jellege miatt az MNB-re komoly árfolyam-stabilitási feladat vár.

Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio Back to Europe konferenciáján részletesen ismertette az euró magyarországi bevezetésének lehetséges ütemtervét. A jegybankár kifejtette, hogy amennyiben a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve hitelesnek bizonyul, felesleges tovább halogatni a csatlakozást az euró előszobájának számító ERM II árfolyam-mechanizmushoz.

„Ha hiteles a kormány euróbevezetési terve, nem érdemes várni az ERM II.-csatlakozással”– Kurali Zoltán MNB-alelnök

A felvázolt menetrend szerint a folyamat 2026 őszén a középtávú gazdasági terv publikálásával indul, amit 2027-ben a jogharmonizáció követ. A konvergenciajelentés 2028-ban ellenőrzi a kritériumok teljesítését, a hivatalos ERM II-es belépésre pedig 2029-ben kerülhet sor. Ez a folyamat 2031-es döntést, majd 2032. január 1-jei euróbevezetést tenne lehetővé.

A várakozások szerint a szeptemberben 2,5 százalékra módosított inflációs cél segíteni fogja az euróbevezetés inflációs kritériumának teljesítését. A korábbi csatlakozó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kötelező kétéves ERM II-es időszaknál az aspiránsok jellemzően hosszabb időt töltenek el ebben a rendszerben.

A magyar deviza szabadon lebegő jellege miatt hajlamos a nagyobb piaci kilengésekre, ami a horvát vagy bolgár példákhoz képest komolyabb feladatot ró a hazai jegybankra az árfolyam-stabilitás biztosítása terén. Ezzel párhuzamosan az euróbevezetési folyamat a korábbi nemzetközi példák alapján a szuverén kötvényhozamok mérséklődésével is járhat, ami a bevezetés pillanatára a német kötvényekkel szembeni hozamfelárat átlagosan 100 bázispontra szoríthatja le.

Korábban írtuk