Világ
A globalizáció nem hal meg, csupán átalakul
Tíz évvel a jelentős politikai fordulatok után a világgazdasági adatok azt mutatják, hogy a nemzetközi összefonódás mértéke minden eddiginél nagyobb. A folyamat hátterében a digitális infrastruktúra térnyerése áll, amely láthatatlanul, mégis meghatározó módon kapcsolja össze a piacokat.
ⓘ
Fotó: Peter a.g. van bergeijk / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0Röviden
- A globalizációellenes politikai retorika ellenére a kereskedelmi mutatók növekedést jeleznek.
- A világgazdaság motorja immár a digitális szolgáltatások és az adatközpontok rendszere.
- A kínai exportvolumen és az amerikai tőkekivitel is jelentősen bővült az elmúlt évtizedben.
- A mesterséges intelligencia fejlesztése globális összefogásra és a szakértői mobilitásra épít.
A 2016-os év, a Brexit és az amerikai választási eredmények után sokan a globalizáció végét jövendölték. Shawn Donnan, a Bloomberg globális gazdasági szakértője szerint azonban a valóság az elméletekkel szemben azt mutatja, hogy a világgazdaság kölcsönös függőségi viszonyai tovább mélyültek. Bár a szalagcímek kereskedelmi háborúktól és regionális fegyveres konfliktusoktól hangosak, a tőke és az áruk áramlása továbbra is zavartalan.
A változás legfőbb hajtóereje a digitalizáció, amely új alapokra helyezte a nemzetközi kapcsolatokat. Míg korábban a konténerszállító hajók jelentették a legfőbb összeköttetést, ma az adatközpontok szerverparkjai és a tengeralatti kábelek hálózata tölti be ezt a szerepet. Az internetfelhasználók száma globálisan elérte a 6 milliárdot, ami a 2016-os adatokhoz képest csaknem megduplázódott, ezzel egy közös digitális piacteret létrehozva.
A kínai gazdaság teljesítménye is új szintre lépett: a júliusi exportadatok a tíz évvel ezelőtti szint dupláját érték el. Ezt a folyamatot a szakértők a „Kínai megrázkódtatás 2.0” néven emlegetik. Az amerikai piacok sem maradtak le a növekedésben, sőt, kereskedelmi részesedésük is bővült. Érdekes módon a digitális szektorban még a korábban nemzetbiztonsági kockázatként kezelt kínai platformok is integrálódtak az amerikai alkotói gazdaságba.
A mesterséges intelligencia fejlesztése a leglátványosabb példa arra, hogy a technológiai verseny nem a bezárkózást, hanem a szoros együttműködést kényszeríti ki. A nagy techvállalatok működése elképzelhetetlen külföldi kutatók nélkül; a startupok csaknem kétharmadát bevándorlók alapították. A nemzeti határok a digitális adatok áramlása számára gyakorlatilag átjárhatóvá váltak, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a populista politika nemzetállami keretekre építő modelljét.
Magyarország számára ez a folyamat kettős kihívást jelent. Egyrészt a nyitott gazdaság és a digitális exportlehetőségek miatt elengedhetetlen az integráció a globális értékláncokba. Másrészt a hazai döntéshozók számára a nemzeti szuverenitás és a technológiai függőség egyensúlyának megtartása lesz a legfőbb gazdaságpolitikai feladat a következő években.
