Világ · ▶ Videó
Migránsok helyett az oroszoktól tartanak a lengyel határon
Az Európai Unió egyik legjobban militarizált övezetévé vált a lengyel-belarusz határ, ahol a kezdeti migrációs nyomás után mára az orosz fenyegetés elleni védekezés kapta a főszerepet. A térségben felépített acélkerítés és a milliárdos fejlesztések azt mutatják, hogy a biztonságpolitikai helyzet alapvetően megváltozott.
ⓘ
Fotó: manfredrichter / Pixabay, Pixabay LicenseRöviden
- A lengyel-belarusz határon 186 kilométer hosszú acélkerítés épült ki.
- A 2020-as belarusz elnökválasztás után a hatóságok szervezetten irányították a migránsokat az unió felé.
- A 2024 és 2028 közötti Keleti Pajzs programra közel 1000 milliárd forintot fordítanak az uniós támogatásokból.
Az Európai Unió keleti határán fekvő lengyel-belarusz határszakasz az elmúlt években a kontinens egyik legszigorúbban őrzött övezetévé alakult át, ahol a lengyel hadsereg és a határőrség közösen felügyeli a rendet. A határ mentén egy 186 kilométer hosszú acélkerítés húzódik, amelynek elsődleges célja eredetileg a migrációs hullámok megállítása volt.
A helyzet komolyra fordulása 2020-ban kezdődött, amikor a vitatott eredménnyel zárult belarusz elnökválasztás után Alexander Lukashenko elnök hivatala szervezetten irányította a migránsokat az uniós határok felé, hogy így gyakoroljon politikai nyomást a közösségre.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a válság hátterében már nem csupán migrációs problémák állnak, hanem közvetlen biztonságpolitikai és geopolitikai fenyegetés, amelyet Oroszország és Belarusz együttese alakított ki.
A 2024 és 2028 között megvalósuló Keleti Pajzs program keretében közel 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítanak a védelmi képességek fokozására ebben a térségben.
