Tech & Tudomány
Víz alatti árnyékolók védik a pusztuló zátonyokat
Kutatók speciális, víz alatti napernyőkkel óvják a kritikus állapotban lévő korallzátonyokat a túlmelegedéstől. A módszer a kezdeti tesztek alapján hatékonyan csökkenti a fehéredést és segíti a regenerációt.

ⓘ
Fotó: Toby Hudson / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0Röviden
- A tengervíz emelkedő hőmérséklete miatt világszerte drasztikusan pusztulnak a korallzátonyok.
- A kutatók nejlonból készült, víz alatti ernyőkkel árnyékolják a sérülékeny területeket.
- A Karib-térségben végzett kísérlet során az ernyők 60 százalékkal mérsékelték a fényterhelést.
- A védett koralloknál a fehéredés lassult, sőt, egyes kolóniák színe részben visszatért.
A globális felmelegedés következtében a korallzátonyok több mint 80 százalékát érinti már a korallfehéredésnek nevezett folyamat. Ez akkor következik be, amikor a túlhevült víz miatt a korallokból távoznak azok az algák, amelyek a színüket és a szükséges tápanyagokat biztosítják számukra, így a korallok végül elpusztulnak. A Frontiers in Marine Science tudományos folyóiratban közölt friss kutatás szerint az egyszerű, ám hatékony árnyékolás lehet a megoldás a zátonyok megmentésére.
Karen Neely, a floridai Nova Southeastern Egyetem kutatója és csapata 2024 nyarán helyezett ki speciálisan erre a célra fejlesztett, víz alatti napernyőket a Karib-térségben. A 30 centiméterrel a zátonyok fölé rögzített nejlon szerkezetek a közvetlen napsugárzást mérséklik, ezzel csökkentve a korallokat érő hőstresszt. A kísérlet során tíz kolóniát láttak el az ernyőkkel, míg egy kontrollcsoportot védtelenül hagytak a vizsgálatokhoz.
„az általuk alkalmazott speciális szerkezetek ideálisak kisebb területek, például kiemelt fontosságú korallok védelmére. Sőt, némi fejlesztéssel akár nagyobb területeket is le lehet majd fedni velük.”– Karen Neely, a floridai Nova Southeastern Egyetem kutatója
Az eredmények biztatóak: a napernyőkkel fedett területeken a fényterhelés 60 százalékkal csökkent, ami látványos hatással volt az élővilágra. A búvárok által kéthetente végzett ellenőrzések és laboratóriumi mintavételek azt mutatták, hogy a védett korallok nemcsak épek maradtak a hőségben, de néhány esetben a korábban kifakult területek színe is részlegesen visszatért. A kutatók jelenleg a módszer nagyobb területen való alkalmazhatóságát vizsgálják, mivel a jelenlegi technológia egyelőre kisebb, kiemelt jelentőségű zátonyfoltok védelmére ideális.
A szakemberek szerint a napernyők az ökoszisztémára nézve nem jelentenek kockázatot, így a jövőben nagyobb léptékű kísérletek várhatóak a hosszú távú védelem biztosítására. A tudósok becslései szerint 2050-re az óceánok hőmérséklete olyan mértékben növekedhet, hogy évente várható tömeges fehéredési események fenyegetik majd a világ zátonyait, ezért a hasonló beavatkozások létfontosságúak az állomány megőrzésében.

