Tech & Tudomány

Déli-sarki jégfúrással és új űrteleszkóppal kutatják az univerzum titkait

Kollektíva szerkesztőség · · 2 perc olvasás

Különleges módszerrel, a Déli-sark mélyére fúrt érzékelőkkel vizsgálják a kozmikus neutrínókat a kutatók, miközben a SPHEREx teleszkóp barna törpék sokaságát figyelte meg. A friss űrkutatási eredmények a láthatatlan részecskéktől a barna törpékig rajzolnak ki pontosabb képet a világegyetemről.

A full moon and 25 second exposure allowed sufficient light into this photo taken at Amundsen-Scott South Pole Station during the long Antarctic night. The new station can be seen at far left, power p
ⓘFotó: Photo by Chris Danals, National Science Foundation / Wikimedia Commons, Public domain

Röviden

  • A NASA nap csillagászati képe (APOD) a sarkvidéki jégbe fagyasztott detektorokkal zajló kozmikus neutrínóvadászatot mutatja be.
  • A SPHEREx infravörös űrteleszkóp barna törpék tömegét azonosította.
  • A SPHEREx infravörös űrteleszkóp barna törpék tömegét azonosította, miközben egy új tesztteleszkóppal lépett előre a gravitációs hullámokat kutató LISA-program.

Neutrínóhalászat az antarktiszi jég alatt

A kozmikus neutrínók észlelésére az Antarktisz vastag jégtakarója kínálja az egyik legideálisabb helyszínt a Földön. A NASA a nap csillagászati felvételeként mutatta be azt a különleges kutatási eljárást, amelyet a szaknyelvben találóan jéghorgászatnak neveznek. A neutrínók szinte tömegtelen, elektromos töltéssel nem rendelkező elemi részecskék, amelyek akadálytalanul haladnak át a csillagközi anyagon és az égitesteken, ezért közvetlen információt hordoznak a világegyetem legtávolabbi, nagy energiájú folyamatairól.

A megfigyelésükhöz kilométeres mélységbe fúrt lyukakban elhelyezett optikai szenzorokat használnak a sarki jégben. Amikor egy nagy energiájú neutrínó rendkívül ritka módon kölcsönhatásba lép a jég atomjaival, halvány fényfelvillanást, úgynevezett Cserenkov-sugárzást kelt. A sötét és tiszta jégbe fagyasztott műszerek ezt a fényt rögzítik, lehetővé téve a részecske érkezési irányának és energiájának kiszámítását.

Távolsági rekordot döntött a James Webb űrtávcső

Caption: During cryogenic testing, the mirrors will be subjected to temperatures dipping to 24 Kelvins, permitting engineers to measure in extreme detail how the shape of each mirror changes as it coo
A James Webb űrtávcső tükörrendszere a távoli univerzum leggyorsabb és leghalványabb jeleit is képes pontosan azonosítani.
ⓘFotó: NASA/MSFC/David Higginbotham/Emmett Given / Wikimedia Commons, Public domain

Barna törpék és gravitációs hullámok

Az amerikai űrhivatal egyéb megfigyelési programjai is látványos eredményeket hoztak az elmúlt napokban. A NASA SPHEREx űrteleszkópja barna törpék egész sokaságát azonosította; ezek az úgynevezett „elvetélt csillagok” olyan égitestek, amelyek tömege meghaladja a gázóriás bolygókét, de túl kicsi ahhoz, hogy belsejükben beinduljon a hidrogénfúzió. A SPHEREx űrteleszkóp eredményei pedig újabb részleteket tártak fel a csillagászok elé.