Tech & Tudomány
Történelmi áttörést hozhat az Anthropic mesterséges intelligenciájának legújabb felfedezése
Ismeretlen biológiai rendszert azonosítottak bakteriofágokban a kutatók az Anthropic mesterséges intelligenciája, a Claude segítségével. A fejlesztés drasztikusan felgyorsíthatja az élettudományi kutatásokat.
ⓘ
Fotó: DeltaWorks / Pixabay, Pixabay LicenseRöviden
- Közel 950 ügynök vizsgálta huszonegy órán át a genomok adatait.
- A mesterséges intelligencia több mint 200 000 reverz transzkriptázt elemzett.
- A kutatók által talált új rendszer hasonlít a CRISPR-hez, de a funkciója még ismeretlen.
Új, eddig ismeretlen enzimrendszerre bukkantak a kutatók a bakteriofágokban – vagyis a baktériumokat fertőző vírusokban –, a munkát pedig az Anthropic Claude nevű mesterséges intelligencia modellje segítette. A technológia az élettudományi kezdeményezés keretében csaknem 200 000 reverz transzkriptázt (olyan enzimet, amely az RNS-t DNS-sé alakítja) vizsgált át, összesen 210 millió tokent elhasználva a folyamat során.
A kutatásban közel 950 ügynök vett részt, amelyek 21 órán keresztül kutatták a genomok adatait, miközben több ezer biológiai rendszert generáltak további elemzés céljára. Az ügynökök végül nagyjából 3500 potenciális rendszert azonosítottak, ezt a kört pedig 20 jelöltre szűkítették a részletes jelentésekhez. A fejlesztő cég állítása szerint ez a mennyiségű elemzés egy emberi kutatónak hetekbe vagy akár hónapokba telt volna.
Az egyik Claude-ügynök egy különös reverztranszkriptáz-családra fókuszált, és a szomszédos nyers DNS vizsgálata során olyan tandem-ismétlődés-sorozatot észlelt, amilyet korábban még nem látott a tudomány. Az eszköz megszámolta az ismétlődéseket, rámért a távolságokra, összevetette az adatokat az ismert rendszerekkel, majd átpörgette a szakirodalmat is.
Az újonnan azonosított rendszer, az ART (array-associated reverse transcriptase) egy reverz transzkriptázt egyesít egy szomszédos partnergénnel és egy hosszú DNS-ismétlődéssel. Az elrendezés rendkívül hasonlít a génszerkesztésből ismert CRISPR-rendszerekhez, ám az ART biológiai szerepét egyelőre homály fedi, így a szakemberek jelenleg is kísérleteket folytatnak a pontos funkció feltárására.
