Pénzvilág
Így faragná le a hazai kamatterheket az ÁKK vezetője
Az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerint az eurózónához való közeledés kulcsfontosságú eszköz lehet a kirívóan magas magyar adósságteher lefaragásában. Tardos Gergely arról beszélt, hogy az euró felé haladva tovább csökkenhetnek az elvárt piaci hozamok, míg enélkül ismét emelkedő kamatteher várna az országra.
ⓘ
Fotó: AndreasPoike / flickr, CC BY 2.0Röviden
- Az euró felé vezető út csökkentheti az elvárt piaci hozamokat és a kamatterheket.
- A költségvetés az eredeti terveknél 3000 milliárd forinttal nagyobb finanszírozási igényt mutatott idén.
- A hosszú hozamok a nyári időszakban a korábbi 7 százalékról 5 százalék környékére estek vissza.
- Az ÁKK magasabb, 4-5 ezer milliárd forintos likviditási puffert halmozott fel a bizonytalan külső környezet miatt.
A szakember, aki júliusban vette át a szervezet irányítását, mozgalmas időszakon van túl: amikor belépett az ÁKK élére, a hazai hosszú hozamok a korábbi 7 százalékról hirtelen 5 százalék környékére zuhantak, miközben a kötvénypiaci kereslet is megugrott a választások környékén.
„Az adósságkezelés akkor sikeres, ha biztosítja a költségvetés likviditását, és képes lefaragni a jelenleg kirívóan magas kamatteherből”– Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ elnök-vezérigazgatója
Mindez komoly kihívások közepette történt, mivel kiderült, hogy a költségvetés helyzete jelentősen eltér az eredeti tervektől. Az ÁKK tavaly decemberi prognózisához képest 3000 milliárd forinttal nagyobb idei finanszírozási igény merült fel, ráadásul az év második felére újabb hiányt és komoly állampapír-lejáratokat vártak, valamint augusztusig elő kellett finanszírozni az uniós RRF-forrásokat.
A megváltozott, kockázatosabb globális folyamatok miatt az állam likvid forrásai a korábbi 1-2 ezer milliárdról 4-5 ezer milliárd forintra híznak fel, ami szemléletváltást jelent a likviditási pufferek kezelésében. A szakember emlékeztetett arra, hogy amíg a külső környezet problémás, indokolt a magasabb tartalék fenntartása, de az eurózónához közeledve, a fejlettebb és likvidebb piacok mellett ismét érdemes lehet kevesebb eszközt tartalékolni.
Tardos Gergely pályája során korábban a Magyar Nemzeti Banknál a külső adósság elemzésével és devizatartalék-stratégiával foglalkozott, majd az OTP Bank Elemzési Központját vezetve makrogazdasági és hozamkörnyezet-előrejelzésekért felelt, így évtizedes tapasztalattal látja át a mostani finanszírozási manővereket.
