Világ
Trump-kormányzat: szankciók az ICC ellen a Nobel-hír után
Az amerikai külügyminisztérium szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, miután a testület egykori bírója, Navi Pillay Nobel-békedíjat kapott. A lépés újabb feszültséget gerjeszt a nemzetközi jog és a washingtoni külpolitika viszonyában.
ⓘ
Fotó: justflix / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0Röviden
- Az USA szankciókat vetett ki az ICC-re és a bíróságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra
- A döntést néhány órával a dél-afriai volt bíró Nobel-díja után jelentették be
- A korlátozások hatással lehetnek minden olyan államra és cégre, amely üzletel az ICC-vel
Az amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok betiltja a Nemzetközi Büntetőbírósággal kötendő üzleteket, elvágja a forrásait, és megakadályozza működőképességét. A szabályozás hat hónapos türelmi időt tartalmaz, néhány kivétellel, amelyek bizonyos tranzakciókat engedélyeznek. A szankciók kiterjednek a bíróságnak anyagi, technikai és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra is, ezzel széles körű gazdasági nyomást helyezve az intézményre.
"Betiltjuk az ügyleteket ezzel a törvénytelen bírósággal, elvágjuk a forrásait, és megbénítjuk működőképességét" – nyilatkozta az amerikai külügyminiszter a bejelentéskor.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben jött létre azzal a céllal, hogy felelősségre vonja a népirtás, az emberiség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök elkövetőit. Székhelye Hágában van, de tárgyalásait világszerte lefolytatja. Az USA már korábban is ellenségesen viszonyult az intézményhez, szankciókat hozva a bírák és ügyészek ellen, most pedig a bíróság teljes működését célzó átfogó lépéseket tesz.
A döntést közvetlenül azt követően hozta meg Washington, hogy a dél-afrikai volt ICC-bíró, Navi Pillay elnyerte a Nobel-békedíjat. Érdekes módon Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke korábban maga is jelölt volt ugyanezen elismerésre, ami további politikai hátteret ad a szankcióknak.
Az új intézkedés közvetlenül érinthet minden olyan országot és vállalatot, amely az ICC-nek szolgáltat – így a magyar cégeket is, amennyiben részt vesznek a bíróság pénzügyi vagy logisztikai ellátásában.
Az ICC a szankciókat a jogállamiság elleni támadásként értékelte, és felszólította a 125 tagállamot, hogy tegyenek ellenlépéseket. A jövőben valószínűleg további diplomáciai viták alakulnak ki az amerikai–európai kapcsolatok tengelyén, amelyekre Magyarországnak is meg kell adnia a megfelelő diplomáciai válaszokat.
