Tech & Tudomány
Ilyen kémiai kezdőcsomag veszi körül a születő csillagokat
Nemzetközi kutatócsoport – benne Kóspál Ágnes csillagásszal – az ALMA rádióantenna-rendszer segítségével azonosította a bolygók keletkezéséhez szükséges szerves molekulákat fiatal csillagok körül. Az október 7-én publikált eredmények szerint a metanol és más összetett vegyületek meglepően nagy mennyiségben veszik körül a születő égitesteket.
ⓘ
Fotó: ESO/C. Malin / Wikimedia Commons, CC BY 4.0Röviden
- A kutatók tizenegy, a Naphoz hasonló fiatal csillagot vizsgáltak az ALMA segítségével.
- A megfigyelésekhez több mint 100 órányi távcsőidőre volt szükség.
- A metanol mellett a vegyület ritka, úgynevezett teljesen deuterált változatát is kimutatták.
- A kutatók végső célja annak megállapítása, hogy a protocsillagok kémiai összetételében tapasztalható eltérések a születéskori környezetből vagy a csillagkeletkezés során zajló evolúciós folyamatokból erednek.
A chilei sivatagban működő ALMA rádióantenna-rendszerrel térképezték fel a csillagászok a bolygók és a potenciális élet alapját képező szerves molekulák eloszlását. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szerdai közleménye szerint a COMPASS nevű nagyszabású nemzetközi projekt első eredményei azt mutatják, hogy a még kialakulóban lévő, fiatal csillagokat rendkívül összetett kémiai környezet veszi körül.
A kutatásban Kóspál Ágnes, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója is részt vett. A munkához a szakembereknek több mint 100 órányi távcsőidőre volt szükségük, amellyel a Naphoz hasonló tizenegy közeli csillag kémiai összetételét vizsgálták példátlan részletességgel a rangos Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent tanulmányok szerint.
A berendezés 66 antennája képes kimutatni a szerves molekulák halvány ujjlenyomatait, és az ALMA érzékenységének köszönhetően derült fény arra, hogy a metanolmolekulák által természetes úton keltett rádiójelek sokkal elterjedtebbek a kis tömegű protocsillagok körül, mint azt a csillagászok korábban feltételezték. Ezzel párhuzamosan sikerült kimutatni a metanol nehéz változatát, a teljesen deuterált metanolt is, amelyben a hidrogénatomokat a hidrogén egy nehezebb izotópja, a deutérium váltja fel.
A COMPASS-adatsor teljes elemzése tovább folytatódik, kiterjesztve a vizsgálatot az összes detektált molekulára mind a tizenegy vizsgált forrásban. A kutatók végső célja annak megállapítása, hogy a protocsillagok kémiai összetételében tapasztalható eltérések a születéskori környezetből vagy a csillagkeletkezés során zajló evolúciós folyamatokból erednek.
