Tech / Jövő

Öt alvástípus létezik a friss kutatás szerint

Kollektíva szerkesztőség · · 2 perc olvasás

alvásmesterséges intelligenciatudományegészségagy

Kanadai és svéd kutatók több mint 27 ezer ember agyi adatait, valamint a mesterséges intelligenciát hívták segítségül, hogy pontosabban feltérképezzék az emberi alvási szokásokat. Az eredmények szerint a hagyományos reggeli és esti kategóriák helyett öt különböző alvási altípus létezik.

Cycle rickshaw driver sleeping, in Ho Chi Minh City (Vietnam)
ⓘFotó: Gzzz / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

Röviden

  • A kanadai McGill Egyetem és a svéd Oslói Egyetem kutatói több mint 27 ezer ember adatait vizsgálták meg.
  • A kutatók mesterséges intelligenciát és háromdimenziós agyszkennelési eredményeket is felhasználtak az elemzéshez.
  • Az eddig ismert két kategória helyett háromféle éjszakai bagoly és kétféle reggeli pacsirta altípust azonosítottak.
  • A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a biológiai profilok ismerete segíthet a testre szabott gyógyszerek és terápiák kiválasztásában.

A mindennapokban eddig leginkább két csoportra osztották az embereket alvási szokásaik alapján: a korán kelő reggeli pacsirtákra és a későn fekvő éjszakai baglyokra. A kanadai McGill Egyetem és az Oslói Egyetem kutatói azonban úgy vélték, ez a felosztás túlságosan leegyszerűsíti a biológiai valóságot, ezért a lefekvés és az ébredés idején túl az agy szerkezeti és működési jellemzőit is vizsgálták.

A szakemberek a világ két legnagyobb biomedicinális adatbázisát, a brit UK Biobankot és az amerikai ABCD Studyt hívták segítségül, így több mint 27 ezer ember adatait elemezhették. Az értékelés során mesterséges intelligenciát is bevetettek, valamint háromdimenziós agyszkennelési eredményeket is megvizsgáltak annak érdekében, hogy feltérképezzék a genetikailag meghatározott alvási és teljesítménybeli hajlamokat, vagyis a kronotípusokat.

Az elemzés végül öt különböző alvási altípust rajzolt ki, amelyek az alábbi csoportokba sorolhatók:

A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmány rávilágít arra, hogy a jövőben érdemesebb lehet testre szabni az egészségügyi beavatkozásokat és a gyógyszeres kezeléseket. Például egy depresszióval küzdő sebezhető bagoly a biológiai órája visszaállításához a leginkább az erős fényterápiára reagálhat.

Források (1)