Pénzvilág
Újjáéleszthető a háttérbe szorult magyar könnyűipar?
A korábban háttérbe szorult magyar könnyűipar újraélesztését sürgetik a kutatók, miközben a szektor ma már alig töredékét adja az ország exportjának és foglalkoztatásának. Az ellátásbiztonság, a helyi gyártókapacitások és a körforgásos gazdaság kihívásai miatt azonban az ágazat stratégiai újragondolása jöhet.
ⓘ
Fotó: Дмитрий Лобакин / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0Röviden
- A könnyűipar egykor a foglalkoztatottak közel negyedét adta Magyarországon.
- A szektor termelésének több mint nyolcvan százaléka ma is exportra megy a KSH 2025-ös adatai szerint.
- A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megalakulása új iparstratégia kidolgozását hozhatja magával.
Bár a textil-, ruházati-, bőr- és cipőipart magában foglaló könnyűipar ma már nem tartozik Magyarország legnagyobb húzóágazatai közé, jelentősége messze túlmutat a bruttó hazai termékben elfoglalt helyén. Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogján megjelent elemzés szerint a terület szorosan kapcsolódik a munkahelyekhez, az ellátásbiztonsághoz, a körforgásos megoldásokhoz és a kulturális értékekhez, miközben a geopolitikai változások felértékelik a helyi gyárakat.
A hazai könnyűipar mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen már az 1960-as évektől kezdődően bekapcsolódott a nemzetközi ellátási láncokba. A Nemzeti Atlasz adatai alapján 1985-re a foglalkoztatottak 23,5 százalékát és az ország teljes exportjának 10 százalékát biztosította ez a terület. Ezzel szemben mára a feldolgozóiparban dolgozóknak alig több mint 2 százaléka talált itt munkát, az exportértékesítés részesedése pedig 0,9 százalékra esett vissza.
A szektor szereplői hosszú ideje küzdenek az alacsony hozzáadott értékű bérmunkával, a tudásvesztéssel és a munkaerőproblémákkal, miközben a termelés több mint 80 százaléka továbbra is a külső piacokra irányul a Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai szerint.
A 2026 áprilisi kormányváltást követően felálló Gazdasági és Energetikai Minisztérium azonban új alapokra helyezheti a hazai iparpolitikát. Dobos Emese kutató elemzése rámutat, hogy a fenntarthatóság, a gyors technológiai váltások és a globális krízisek korában a hagyományos, pusztán a termelékenységre fókuszáló szemléletmód már nem elegendő, így a könnyűipar specifikus problémáira is célzott válaszokat kell találni.
