Közélet
Öt év vagy húsz év? Emiatt maradhat el a valódi elszámoltatás a politikai elitnél
Október elején nyújtotta be a kormány a politikai vezetőket célzó vagyonosodási vizsgálatról szóló törvényjavaslatot, ám szakértők szerint a szűkös határok miatt a korábban ígért visszamenőleges elszámoltatás a gyakorlatban aligha valósulhat meg. A tervezetről a Telex számolt be részletesen.
ⓘ
Fotó: stevepb / Pixabay, Pixabay LicenseRöviden
- A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben célzottan a politikai elit és a velük egy háztartásban élők vagyongyarapodását ellenőrzi.
- A hatályos ötéves adójogi elévülés miatt a korábban ígért húszéves visszamenőleges vizsgálat a gyakorlatban nehezen valósulhat meg.
- A civil szervezetek kritikája szerint a szabályozás nem terjed ki a polgármesterekre, állami cégvezetőkre és a különélő rokonokra.
A kormány által október elején benyújtott törvényjavaslat lényegében a NAV korábban kivezetett vagyonosodási vizsgálati hatáskörét állítja vissza, és a fókuszba az országgyűlési képviselőket, minisztereket, államtitkárokat meg kormánybiztosokat helyezi. Az adóhatóság az érintettek ingatlanvagyonát, megtakarításait és életvitelét elemzi, hogy kiszűrje az adóelkerülés vagy a bűncselekmény gyanúját, miközben a vagyonnyilatkozatok valódiságát továbbra is az Integritás Hatóság ellenőrzi.
A szeptemberi társadalmi egyeztetés során a civil szervezetek számos módosítást javasoltak, ám a kabinet ezekből szinte semmit sem épített be a végső szövegbe. Zeisler Judit, a Transparency International szakpolitikai vezetője és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény hatálya nem terjed ki az állami vállalatok vezetőire, a polgármesterekre és a gyanús közbeszerzéseken meggazdagodott gazdasági szereplőkre sem.
A bírálatok szerint életszerűtlen az is, hogy a vizsgálat a hozzátartozók közül kizárólag a politikussal egy háztartásban élőkre fókuszál. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök esetében a felesége, Lévai Anikó vagyongyarapodása ellenőrizhető, ám a különélő felnőtt gyermekeik és azok házastársai – köztük Orbán Ráhel és Tiborcz István üzletember, a BDPST Group és a Gránit Bank meghatározó tulajdonosa – kiesnek a körből. Ugyanakkor a javaslat kedvező eleme, hogy a hatóság górcső alá veheti azokat a személyeket és vállalkozásokat is, amelyekre a politikus vagyont ruházott át, megkönnyítve a strómanok kiszűrését.
Noha a korábbi ígéretek húszéves visszamenőleges elszámoltatásról szóltak, a tervezet nem írja felül az adójogszabályokban rögzített ötéves elévülési időt. Zeisler Judit hangsúlyozta, ezt indokolt lett volna meghosszabbítani, mivel a gazdasági bűncselekmények elévülési ideje gyakran ennél hosszabb. Az átláthatóságot növeli, hogy a NAV-nak havonta közzé kell tennie a vizsgálatok és a feljelentések számát, valamint nyilvános jegyzékre kerülnek azok a tisztségviselők, akiknél legalább 5 millió forintos adóhiányt tárnak fel.
A hatásvizsgálat alapján az eljárás mintegy ötezer embert érinthet, amihez öt év alatt 3 milliárd forintos költségvetésre és 50 új adóellenőr felvételére lesz szüksége az adóhatóságnak. Az Országgyűlés a tervek szerint november első hetében szavaz a javaslatról, a kihirdetést követően pedig a NAV-nak három hónap áll rendelkezésére, hogy kockázatelemzést készítsen az elmúlt öt évben megbízatásukat vesztett politikusokról.
