Közélet
Orbán rokonai kimaradhatnak az új NAV-os vagyonvizsgálatból
Törvényjavaslat született a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egykori vagyonosodási vizsgálatainak visszaállításáról, ám szakértők szerint a szűkre szabott alanyi kör miatt Orbán Viktor édesapja és veje is kimaradhat a revízióból. Az új szabályozás célja a politikai vezetők és közvetlen környezetük vagyongyarapodásának szigorúbb ellenőrzése.
ⓘ
Fotó: 12akd / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0Röviden
- A kormány törvényjavaslata lényegében visszaállítja a NAV 2016-ban megszüntetett vagyonosodási vizsgálatait.
- A Transparency International és a K-Monitor szakértői szerint a vizsgált kör túlságosan szűk.
- A vizsgálat során a NAV hozzáférhet a törölt ingatlan- és biztosítási adatokhoz, valamint a hozzátartozók vagyonnyilatkozataihoz is.
A kormány által a múlt héten benyújtott törvényjavaslat lényegében újraéleszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2016-ban kivezetett vagyonosodási vizsgálatait. A revízió során az adóhatóság az érintettek vagyongyarapodását, ingatlanjait, befektetéseit és megtakarításait veszi górcső alá, hogy kiszűrje az adókötelezettségek elmulasztását vagy a bűncselekmény gyanúját – írta a Telex. Amennyiben a NAV kockázatot észlel, adóellenőrzést indíthat, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a nyomozó hatósághoz fordulhat.
„Mostantól vége annak a világnak, amikor fideszes politikusok cinikusan beírtak bármit a vagyonnyilatkozatukba, miközben mindenki látta, hogy a valós életvitelük és a papíron szereplő vagyon köszönő viszonyban sincs egymással”– Magyar Péter
Bár a korrupcióellenes szakértők alapvetően előremutatónak tartják a tervezetet, kritikaként fogalmazták meg, hogy a vizsgált alanyok köre és az időszak túlságosan korlátozott. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója rámutatott: a jelenlegi formájában a vizsgálatból kimaradhat Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző, valamint a miniszterelnök veje is. A Transparency International emellett szorgalmazta, hogy a politikai felsővezetésen túl más állami szervek vezetőire is terjesszék ki az ellenőrzést.
A javaslat szeptember végén lezárult társadalmi egyeztetése során több szervezet, köztük az Integritás Hatóság, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is megfogalmazott észrevételeket. A kormány a beküldött javaslatokból végül csak néhány technikai részletet pontosított a tízoldalas összegzés alapján, így a vizsgálati kör bővítésére nem került sor. A jogszabálytervezet kizárólag az országgyűlési képviselőkre, a miniszterekre, az államtitkárokra, a kormánybiztosokra, valamint a miniszterelnöki és miniszteri biztosokra vonatkozik.
A hatóság jogosítványai ugyanakkor jelentősen bővülnek a korábbiakhoz képest. A vizsgálat lefolytatásához a NAV hozzáférhet a biztosítási és ingatlan-nyilvántartások törölt adataihoz is, így ellenőrizhetők a politikusok korábbi ingatlaneladásai. Emellett az adóhatóság – más hazai szervek adatbázisai mellett – szükség esetén külföldi hatóságoktól is kérhet adatokat, sőt betekintést nyerhet a hozzátartozók nem nyilvános vagyonnyilatkozataiba is.
A vagyonnyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzése terén a rendszer az Integritás Hatóság feladatkörébe tartozik, miután az Országgyűlés a nyáron jelentősen szigorította a vonatkozó szabályokat. Az új előírások szerint akár kétéves börtönbüntetés is kiszabható arra, aki szándékosan valótlanságot tüntet fel vagyonnyilatkozatában, vagy megpróbálja eltitkolni a vagyonát.
