Közélet

Több mint harminc év után is másodrendűnek érzik magukat a keletnémetek

Kollektíva szerkesztőség · · 2 perc olvasás

Harminchat esztendő telt el a két német állam egyesülése óta, ám a volt NDK területén élők közül sokan a mai napig hátrányos helyzetben érzik magukat. A gazdasági közeledés ellenére a térségben tapasztalható elégedetlenség a legutóbbi tartományi választások eredményeiben is visszaköszönt.

Penetration of ARD into East Germany.
ⓘKép: West_german_tv_penetration.png: anorak2 derivative work: Rrburke (talk) and Xeno / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

Röviden

  • Harminchat éve olvadt be az NDK az NSZK-ba, létrehozva öt új szövetségi tartományt.
  • A keletnémet bérek az 1991-es nyugatnémet szint feléről mára 85 százalékra emelkedtek.
  • A térség lakóinak vásárlóereje több európai uniós régiót, valamint a szomszédos országokat is megelőzi.
  • A magasabb vezetői pozíciókba érkezők miatt sokan úgy élték meg a rendszerváltást, mintha a nyugat megszállta volna a vidéket.

Pontosan harminchat évvel ezelőtt szűnt meg önálló államként az NDK, amelynek területén azonnal érvénybe lépett a nyugatnémet jogrend, valamint a politikai és gazdasági rendszer. Az egykori szovjet megszállási övezetben öt szövetségi tartományt – Brandenburgot, Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Szászországot, Szász-Anhaltot és Türingiát – alakítottak újra,

Bár az egyesülést kezdetben nagy eufória kísérte, a mindennapokban hamar megjelent a kijózanodás. Az új közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a pénzügyi szektor, valamint a megmaradt és újonnan alapított vállalatok felsővezetői posztjait szinte kivétel nélkül nyugatnémet szakemberek kapták meg. Ez a helyzet ahhoz vezetett, hogy a helyiek közül sokan úgy értékelték a történteket: a nyugati országrész nem befogadta, hanem valójában megszállta őket.

A feszültségek hátterében azonban nem gazdasági összeomlás áll, hiszen a bérviszonyok jelentősen javultak az elmúlt évtizedekben. Az 1991-es nyugatnémet szinthez mért ötvenszázalékos arányról a keletnémet bérek mára mintegy 85 százalékra emelkedtek, a lakosság vásárlóereje pedig több uniós tagállam polgáraiét, valamint a lengyel és cseh térségek mutatóit is meghaladja.

A gazdasági fejlődés ellenére fennmaradó társadalmi feszültségek és a másodrendűség érzése a szeptemberi tartományi választásokon is markánsan megmutatkozott, ahol az AfD és a Die Linke is komoly sikereket könyvelhetett el.