Közélet
Háromszázmilliárdos uniós támogatást sodort veszélybe a Déli körvasút botránya
Felfüggesztette a Déli körvasút beruházását a minisztérium, mert a kivitelezési közbeszerzés körüli jogsértő összejátszás gyanúja miatt több mint 320 milliárd forint uniós támogatás került veszélybe. Az ügyben vitatkozik egymással a kabinet és az Állami Számvevőszég.
ⓘ
Fotó: KVNSBL / Pixabay, Pixabay LicenseRöviden
- Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be a Déli körvasút beruházásának felfüggesztését.
- A kivitelező Mészáros Lőrinc vasútépítő cégét, a V-Hidat kizárták a munkákból a feltételezett jogsértések miatt.
- Az Állami Számvevőszég közleményben reagált, visszautasítva a mulasztás vádját és a kormányt terhelő felelősségre utalva.
A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által pénteken bejelentett döntés értelmében a szaktárca azonnali hatállyal felfüggeszti a Déli körvasút beruházását, és kizárja a munkálatokból a kivitelezést végző V-Híd nevű vállalatot, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A lépést az indokolja, hogy alapos a gyanú: a közbeszerzési eljárás során jogsértő összejátszás történt, ami miatt több mint 320 milliárd forintnyi európai uniós támogatás került veszélybe.
Az ajánlattételi folyamatot részletesen elemezte az Európai Számvevőszég (ECA), amelynek megállapításairól a tárcavezető tájékoztatása szerint már tíz hónapja értesült a magyar kormány. Mivel ezeket az értesítéseket az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) keresztül küldik meg, a hivatalnak is tudnia kellett a problémákról, ám a minisztérium álláspontja szerint nem tettek semmit. Ekkora időeltolódással a közbeszerzés lezárulta után ráadásul már csak kiemelt állami ellenőrző szerveknek van joguk utólag megtámadni az eljárást, a minisztériumnak nincs.
Az Állami Számvevőszég határozott közleményben utasította vissza a kritikákat, hangoztatva, hogy semmilyen jogszabályban meghatározott feladatát nem mulasztotta el. A hivatal közlése szerint az ECA vizsgálata júliusban zárult le, így a kormány az ÁSZ-szal egyidejűleg, július 17-én kapta meg a záró levelet, emiatt a teendők elsősorban a kormányt és olyan szerveit terhelik, mint a Nemzeti Fejlesztési Központ. Hozzátették, hogy az ÁSZ nem hatóság, és az uniós források felhasználása során nincs elsődleges ellenőrzési feladata, a magyar jogrendszerben erre külön intézmények léteznek.
A fejleményekre reagálva Magyar Péter távozásra szólította fel Windisch László ÁSZ-elnököt, amiért az intézmény nem lépett fel a vitatott ügyekben. Az ellenzéki politikus fellépése és a számvevőszég vitája így arra az alapvető kérdésre irányítja a figyelmet, hogy a hatóságok időben észlelték-e a közbeszerzési folyamat anomáliáit, és ki viseli a felelősséget a veszélybe került százmilliárdos európai uniós forrásokért.
