Közélet · ▶ Videó · 27 perc

Havi 50 milliót fizetett az állam egy irodáért, aminek a kulcsát sem vették át

Kollektíva szerkesztőség · · 2 perc olvasás

Hűtlen kezelés gyanújával vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda azt a 13. kerületi irodaházat, amelyet a Lázár János vezette minisztérium megbízásából béreltek ki, ám több mint egy évig üresen állt. Az épület fenntartása és későbbi, sikertelen átalakítása jelentős vagyoni hátrányt okozott az államkasszának.

Víziváros Office Center Seven floor three strret side building Planned by Iván Nagy and Ferenc Cságoly (2005) - 6-12 Kapás Street=2 Csapláros Street=35-37 Csalogány Street, Víziváros neighborhood, 2n
ⓘFotó: Globetrotter19 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

Röviden

  • A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást az irodaház ügyében.
  • A szerződést 2024 júliusában kötötték meg, de a Lázár János vezette minisztérium sosem vette át az épület kulcsait.
  • A havi mintegy 50 millió forintos bérleti díj mellett a MÁV-nak szánt átalakítások is súlyos milliókat emésztettek fel.
  • A belső vizsgálatok szerint a bérleti díj a piaci árat is meghaladta, ráadásul az épület alkalmatlan volt a tervezett vasúti rendszerek befogadására.

A Nemzeti Nyomozó Iroda látókörébe került az a bérleti szerződés, amelyet a vagyonkezelő útján kötöttek meg 2024 júliusában egy budapesti, 13. kerületi, a Hungária és a Róbert Károly körút közelében fekvő irodaházra. Az épületet a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számára bérelték ki, augusztus 1-jei átvételi határidővel. A minisztérium azonban nem vette át a kulcsokat, a tervezett beköltözés elmaradt, így az ingatlan több mint egy éven át teljesen lakatlan maradt.

A Telex értesülései szerint a havi mintegy 50 millió forintos bérleti díj és az üzemeltetési költségek megfizetése miatt folyamatosan áramlottak ki a közpénzek, ami jelentős vagyoni hátrányt okozott. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a MÁV később saját, bonyolult forgalomirányító részlegeit szerette volna elhelyezni az épületben, ám a vasúti cég belső vizsgálata arra jutott, hogy a bérlet ára a piaci tarifákat is felülmúlja, maga az ingatlan pedig teljesen alkalmatlan a speciális rendszerek működtetésére.

Az épület átalakítására végül több mint félmilliárd forintot szántak, miközben az érintett állami szervek és minisztériumok között nyílt viták alakultak ki a felelősségről. A nyomozó hatóság jelenleg tanúkihallgatásokat tart a szerződéskötésben érintett felek – az ÉKM, a MÁV, a Volánbusz, a vagyonkezelő és az ingatlantulajdonosok – körében. Az ügy rávilágít az állami intézmények közötti koordináció hiányaira és a bérleti döntések átláthatatlanságára.

A hatósági eljárás lezárásáig a gyanús ügyletek hátterét vizsgálják, különös tekintettel arra, hogy miként fordulhatott elő milliárdos nagyságrendű közpénz-elpazarlás egy olyan ingatlannal, amelyet végül senki sem használt rendeltetésszerűen.