Közélet · ▶ Videó · 27 perc
Havi 50 milliót fizetett az állam egy irodáért, aminek a kulcsát sem vették át
Hűtlen kezelés gyanújával vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda azt a 13. kerületi irodaházat, amelyet a Lázár János vezette minisztérium megbízásából béreltek ki, ám több mint egy évig üresen állt. Az épület fenntartása és későbbi, sikertelen átalakítása jelentős vagyoni hátrányt okozott az államkasszának.

ⓘ
Fotó: Globetrotter19 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0Röviden
- A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást az irodaház ügyében.
- A szerződést 2024 júliusában kötötték meg, de a Lázár János vezette minisztérium sosem vette át az épület kulcsait.
- A havi mintegy 50 millió forintos bérleti díj mellett a MÁV-nak szánt átalakítások is súlyos milliókat emésztettek fel.
- A belső vizsgálatok szerint a bérleti díj a piaci árat is meghaladta, ráadásul az épület alkalmatlan volt a tervezett vasúti rendszerek befogadására.
A Nemzeti Nyomozó Iroda látókörébe került az a bérleti szerződés, amelyet a vagyonkezelő útján kötöttek meg 2024 júliusában egy budapesti, 13. kerületi, a Hungária és a Róbert Károly körút közelében fekvő irodaházra. Az épületet a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számára bérelték ki, augusztus 1-jei átvételi határidővel. A minisztérium azonban nem vette át a kulcsokat, a tervezett beköltözés elmaradt, így az ingatlan több mint egy éven át teljesen lakatlan maradt.
A Telex értesülései szerint a havi mintegy 50 millió forintos bérleti díj és az üzemeltetési költségek megfizetése miatt folyamatosan áramlottak ki a közpénzek, ami jelentős vagyoni hátrányt okozott. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a MÁV később saját, bonyolult forgalomirányító részlegeit szerette volna elhelyezni az épületben, ám a vasúti cég belső vizsgálata arra jutott, hogy a bérlet ára a piaci tarifákat is felülmúlja, maga az ingatlan pedig teljesen alkalmatlan a speciális rendszerek működtetésére.
Az épület átalakítására végül több mint félmilliárd forintot szántak, miközben az érintett állami szervek és minisztériumok között nyílt viták alakultak ki a felelősségről. A nyomozó hatóság jelenleg tanúkihallgatásokat tart a szerződéskötésben érintett felek – az ÉKM, a MÁV, a Volánbusz, a vagyonkezelő és az ingatlantulajdonosok – körében. Az ügy rávilágít az állami intézmények közötti koordináció hiányaira és a bérleti döntések átláthatatlanságára.
A hatósági eljárás lezárásáig a gyanús ügyletek hátterét vizsgálják, különös tekintettel arra, hogy miként fordulhatott elő milliárdos nagyságrendű közpénz-elpazarlás egy olyan ingatlannal, amelyet végül senki sem használt rendeltetésszerűen.
