Közélet
A NER lebontását és hitelt is emleget a pénzügyminiszter
A magyar gazdaság növekedési modelljének kifulladásáról és a versenyképesség helyreállításának szükségességéről beszélt a pénzügyminiszter, miközben a kabinet kihelyezett ülésén a 2027-es költségvetési terveket és az uniós források előfinanszírozását is egyeztették.
ⓘ
Fotó: Egrian / Wikimedia Commons, Public domainRöviden
- Kármán András pénzügyminiszter szerint az elmúlt években a gazdaság alacsony hatékonysága miatt maradt le Magyarország a többi régiós országtól.
- A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a tartós növekedés alapját az előző kormány piaci versennyel szembemenő berendezkedésének lebontása jelenti.
- Az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülésen a jövő évi büdzsé mellett az uniós források előfinanszírozásához szükséges külső hitel lehetőségei is szóba kerültek.
A magyar gazdaság növekedési modellje kifulladt, a régiós felzárkózás újraindításához pedig a termelékenység javítására, több beruházásra és erősebb versenyre van szükség – mondta el Kármán András pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum 2026 konferenciáján tartott nyitóbeszédében. A tárcavezető szerint Magyarország az elmúlt években jelentősen lemaradt a térség többi országától, amit nem a külső környezet, hanem elsősorban a gazdaság alacsony hatékonysága magyaráz. Kármán hangsúlyozta, hogy a tartós jólétnövekedés és a bérfelzárkózás kulcsa az, hogy a gazdaság ne több munkával és tőkével, hanem okosabban és hatékonyabban növekedjen.
Úgy látja, hogy az előző kormány piaci versennyel szembemenő berendezkedésének lebontása az alapja annak, hogy Magyarország tartós növekedési pályára állhasson. A pénzügyminiszter felidézte azokat a vélekedéseket, amelyek szerint az új kormánynak a múlt öröksége helyett a gazdaság újraindításával kellene foglalkoznia. Erre úgy reagált, hogy a koncessziós szerződések, a gazdasági versenykörnyezet átalakítása és a korábbi túlárazott szerződések újratárgyalása nemcsak társadalmi kérdés, hanem a versenyre épülő piacgazdasági logika visszaállítása is. Elismerte, hogy ezeknek az intézkedéseknek rövid távon vannak negatív hatásai, de hosszú távon csak így válhat versenyképesebbé a hazai gazdaság.
Ezzel párhuzamosan az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülésen – a Magyar Nemzet információi szerint – a 2027-es költségvetés mellett egy esetleges Nemzetközi Valutaalap-hitelfelvételről is tárgyalhatott a kormány. A kabinet hivatalos tájékoztatása szerint a háromnapos tanácskozáson a jövő évi büdzsé mellett a gazdaság növekedési pályára állítása, az uniós források felhasználása, valamint az energiabiztonság és az energiaforrások diverzifikációja volt a kiemelt téma.
Az uniós források lehívása jelentős előfinanszírozási igényt teremt, hiszen a pénzek sok esetben csak a projektek előrehaladása után érkeznek meg. A beruházásokat addig más forrásból kell finanszírozni, ezért a kabinet külső hitel bevonásával is számolhat, amiről Kármán András több lehetséges finanszírozási szereplővel, így nemzetközi intézményekkel is egyeztetett. Az Államadósság-kezelő Központ a közelmúltban már módosította finanszírozási tervét, miután a kabinet jelentősen megemelte a 2026-os hiánycélt, így az idei tervezett nettó kibocsátási terv 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra emelkedett.
