Közélet
Mennyi plazma kell valójában ahhoz, hogy ne olcsó amerikai importból éljen Európa
Európa egyre inkább az amerikai vérplazma-importra támaszkodik az életmentő gyógyszerek előállításához, miközben Magyarországon önálló gyűjtőhálózat és feldolgozóüzem is működik. A kész alapanyag útja azonban korántsem vezet automatikusan a hazai kórházakba.
ⓘ
Fotó: ANKAWÜ / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0Röviden
- A vérplazma nemcsak transzfúziókhoz kell, hanem immunglobulinok és véralvadási faktorok alapanyaga is.
- A gödöllői üzem évi 600 ezer literes kapacitással dolgozik, de a feldolgozott anyag nemzetközi láncokba kapcsolódik.
- Az európai gyógyszerhiány miatt több készítménynél is hiányjelzés lépett fel a piaci megfontolások és a kereslet növekedése miatt.
A modern gyógyszeripar alapvetően támaszkodik a vér folyékony részére, amelyből életmentő immunglobulinokat és véralvadási faktorokat állítanak elő. Bár a köztudatban a véradás elsősorban a baleseti sérültek kórházi ellátásához kapcsolódik, a plazma jelentős része ipari feldolgozáson megy keresztül, mielőtt gyógyszerré válna. Ez a kettősség azt jelenti, hogy a bőséges hazai gyűjtés nem garantálja azonnal a helyi betegek zavartalan ellátását.
Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat mellett plazmaközpontok is működnek, Gödöllőn pedig a Kedrion csoporthoz tartozó Human BioPlazma üzem 600 ezer literes plazmafrakcionálási kapacitással rendelkezik. Ez a gyár immunglobulinok és albumin köztes termékeit állítja elő, ám a hazai jelenlét nem jelenti azt, hogy az itt feldolgozott anyag automatikusan a magyar intézményekbe kerülne. A szabályozás annyiban teremt kapcsolatot a donor és a beteg között, hogy az OVSZ által gyűjtött ipari plazmát feldolgozó gyártónak vállalnia kell az indulást az állami egészségbiztosító közbeszerzésén.
A gyűjtés hatékonyságát ráadásul az emberi korlátok is nehezítik, mivel a plazmát a sejtes elemek visszajuttatása miatt akár 365 nap alatt 45 alkalommal is adhatják a donorok.
