Életmód
Mi történik valójában az emberi szervezettel, ha napokig csak vizet iszik?
Egy új kutatás részletesen feltérképezte, milyen biológiai és molekuláris folyamatokat indít el a szervezetben a többnapos éhezés. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a valódi áttörést jelentő szervi változások csak a harmadik nap után kezdődnek.
ⓘ
Fotó: Dr Jean Fortunet / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0Röviden
- A vizsgálatban tizenkét egészséges önkéntes vett részt, akik hétnapos víz-koplalást végeztek.
- A vérben keringő mintegy háromezer fehérje szintjét folyamatosan és részletesen mérték a kutatók.
- A legszembetűnőbb biológiai elmozdulások csak körülbelül három nap táplálékmegvonás után váltak érzékelhetővé.
- A résztvevők átlagosan 5,7 kilogrammot veszítettek súlyukból, amely zsírból és izomból egyaránt adódott.
Az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott ahhoz, hogy átvészelje az étkezések közötti hosszabb időszakokat, amikor az élelem elérése bizonytalan volt. A hagyományos orvoslásban és a modern életmódban egyaránt megvannak a böjt különféle formái, míg biológiai szintjén eddig leginkább csak a glükózról a raktározott zsírokra való átállás folyamata volt ismert.
A Nature Metabolism folyóiratban közzétett kutatás során a Queen Mary University of London Precision Healthcare University Research Institute (PHURI) szakemberei, valamint a Norwegian School of Sports Sciences munkatársai tizenkét egészséges önkéntest kísértek figyelemmel. A résztvevők teljes egészében hét napon át tartó, kizárólag vizes koplalást teljesítettek, miközben folyamatosan vizsgálták a véráramukban található nagyjából háromezer fehérje változásait.
A vizsgálat igazolta, hogy az első két-három napban a szervezet elsősorban a glükózról tért át a tartalékként raktározott zsírok égetésére. A résztvevők átlagosan 5,7 kilogramm súlyt veszítettek, amely a zsír- és a sovány testtömegből – például az izmokból és a víztartalmú szövetekből – egyaránt lefaragott. Három nappal a normális étkezés újbóli megkezdése után az össztömeg alacsonyabb maradt a kiindulónál, ám a sovány tömeg nagy része visszatért, míg a zsírveszteség megmaradt.
A legfontosabb megállapítás mégis az volt, hogy a legjelentősebb fehérjeszint-változások csak hozzávetőlegesen a harmadik nap után mutatkoztak meg. A kutatók a fehérjeméréseket nagy népességestudományi genetikai adatokkal is összekapcsolták, hogy feltérképezzék a biológiai útvonalak átrendeződését.
Az azonosított molekuláris mechanizmusok hosszú távon utat nyithatnak olyan jövőbeli kezelések kifejlesztéséhez, amelyek utánozni tudják a böjt jótékony hatásait. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik egészségi okokból nem tudnak biztonságosan hosszabb ideig étkezés nélkül maradni vagy speciális diétákat követni.
